Így kezdődött az iskola, szeptember 1., reggel, még itthon:
Évnyitó után már az osztályban:
Aztán átöltözve várják az első osztályfőnöki órát:
Ami máig jellemző, hogy irtóra elfárad! És nehezen viseli a hosszas ücsörgést :)
Ami nekem nehéz, hogy egyre többször kell még itthon tanulnunk, pedig napközis. Fél 5 körül, miközben Nóri csak rajtam csimpaszkodva bír létezni, Tomi mindenért nyafogva fejezi ki anyahiányát, nagyon nehéz megbirkóznom a fáradt Annával, aki ráadásul rettenetes unja, hogy csupa egyforma dolgot kell írogatni több soron keresztül. Sajnos ha nem állok fölötte, elbámészkodik, vagy ha csinálja is, több a radírozás, mint a munka. És észrevettem, még a tartása is rossz, felhúzza a jobb vállát, úgy ír, így folyton a vállára kell tennem a kezemet.
Persze az sem segít a koncentrálásban neki, hogy Nóri és Tomi hangoskodnak, és engem követelnek a maguk módján.
Tegnap már én is kibuktam, egyszerűen lehetetlen háromfelé szakadni! Arra már nem is gondolok, hogy közben pakolásszak, vagy mást csináljak azon kívül, hogy próbálom a lelkük egyensúlyát biztosítani...
Le a kalappal azok előtt, akik ezt 8 órás munkarend mellett csinálják!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése