Tegnap Anna igazolta azon megállapításomat, hogy visszaél a tudásával.
Megkértem egy apróságra (tegye el a földre dobott pizsamáját), ám füle botját sem mozdította.
Amikor újra figyelmeztettem, eldalolta -szó szerint!-, hogy "igen, anya, te sokat megteszel értünk, én pedig csak nagyon keveset", majd felállt és átment a másik szobába. Ja, a a pizsama persze nem mozdult. Én sem tudtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése